Karácsonyi külön(C)kiadás: csengő-kongó lélek

2023.12.11

Örömteli együttlétek. Anya főztje, mama sütije. Nosztalgia és emlék mámor. Első közösen ünneplők és utoljára együtt karácsonyozók. Magány. Terhelt családi kapcsolatok réme. Gyász. Mennyi érzelem és sors fér bele a karácsonyi lélektérbe?

Nem kényszer!

Annyi minden történhet egy emberrel: elveszíthet egy szeretett személyt, szakíthat kedvesével, megválhatnak tőle munkahelyén. Vagy - mindez egyszerre, egymás után következik be. Joggal érezheti: jobb lenne inkább félrevonulni, kimaradni a csengő-bongó ünneplésből. 

Amennyiben úgy érezzük, hogy most jobban esne visszavonulni, szabad utat adni az érzéseknek, tegyük meg. Adjunk magunknak időt a regenerálódásra.

Egyedül

Az önelemzéshez és az új utak megtalálásához idő és magány kell. A teljes elzárkózás, az elszigetelődés súlyos következményekkel járhat. Amennyiben igényeljük és van kihez fordulni, ne habozzunk, keressük fel!

Nem tudunk kihez kapcsolódni? Gondoljunk arra, hogy valaki még rosszabb körülmények között élhet vagy még rosszabb lelki állapotban van, mint mi és senkire sem számíthat. Most mi nyújthatunk másnak segédkezet. Az ünnepek közeledtével alkalmunk nyílik segítő közösségekhez is kapcsolódni, tervezhetünk akár ezzel is. 

Amennyiben egyik opció sem járható, de nagy szükségünk lenne egy megtartó szóra: a Magyar Lelki Elsősegély Szövetség munkatársai 0-24 órában fogadják hívásainkat. Nem vagyunk egyedül.  Honlap: https://sos116-123.hu  

Tervezzünk!

Készítsünk listát a karácsony körüli teendőkről: a bevásárlásról, menü hozzávalóiról, ajándékokról.

Állítsuk össze, hogy mennyit költhetünk és próbáljunk reális elvárásokat támasztani önmagunkkal szemben is! Tervezzük meg, mikor mit szeretnénk elintézni és ugyancsak tervezzük meg családi kupaktanács keretében, hogy zajlik majd az ünnep. Kihez megyünk vagy kit várnunk vendégül? 

Amennyiben úgy látjuk, hogy az egész csak egy maratoni vesszőfutás, változtassunk a szokásokon! Legyünk szűk családi körben (választott család, barátok, más szeretetteljes közösség) és válasszuk az ünnepi köszöntés és kapcsolatfelvétel egyik alternatív módját. 

Mondani könnyű!

A sérelmek kapcsán általában azt a tanácsot kapjuk: tegyük félre, lépjünk túl rajta. Olykor olyan mélyek a sebek, és olyan áthidalhatatlan ellentétek feszülnek a családban, hogy csak maga a kifejezés él, de mindaz, amit a család valójában jelentene, nem működik a mindennapokban. 

Gondoljuk végig miképp tarthatjuk önmagunkat biztonságban. Hajlunk arra, hogy megpróbáljuk a családegyesítést az ünnep idejére? 

Készítsünk alternatívákat:

- húzzuk meg a határainkat és legyünk következetesek 

- dönthetünk úgy, hogy csak meghatározott ideig maradunk a családi összejövetelen 

- dönthetünk úgy, hogy a határunk meghúzását a minket ért megjegyzésekhez/élményhez kötjük - az elsőnél jelzünk, de a másodiknál már felállunk és elköszönünk

-  dönthetünk úgy, mérlegelve családtagunkkal eltöltött jövőbeli időt és lehetőséget - nem vesszük fel a kesztyűt és másképp állunk hozzá. "Nem fog és nem tud megváltozni." Mi tudunk önmagunkon dolgozni, önmagunkért megtenni azt a gesztust, hogy a nézeteltérések dacára maradunk. 

- dönthetünk úgy, hogy nem megyünk, más alternatív módon köszöntjük családtagunkat

- dönthetünk úgy, hogy nem teszünk semmit és csak magunkra fókuszálunk

Lazítsunk a gyeplőn!

Semmi sem tökéletes és mindig történhet valami, ami áthúzza az ember számításait. Előfordul. Fogadjuk el és fókuszáljunk arra, ami épp most jó, örömteli vagy reményteli. 


- Petre Anett -

coach, kineziológus, tréner

www.azoran.hu